„Harcolni annyit tesz, hogy valóra váltod a félelmeidet.”
Beküldte: Podányiné Szabó Ildikó
"Ha már a harc sem elég, hogy a szeretteidet megóvd, bármennyire fáj is, az ő szeretetüket kell kiölni, csak így lehet még esély, hogy megmentsük őket szeretettel mégis lemondással.” 18.rész
Beküldte: Podányiné Szabó Ildikó
Akkor is lehetsz hűséges, ha elszöksz valakitől és akkor is ha odafutsz valakihez. A hűség istenigazából nem is erény, inkább csak a szeretet vaksága és az elöl nincs menekvés, előbb vagy utóbb ez a fajta hűség egyszer mindenkit utolér. Ezért kell nagyon alaposan meggondolni mire is esküszünk, mert minden ami hűséggel kezdődik árulással ér véget. (Ramiz) 20.rész. vége
Beküldte: Podányiné Szabó Ildikó
„
"Ha valaki fél attól,hogy szeressen bármit,az nem a magány sorsára jut,hanem végül azzal lesz együtt,akit a legjobban gyűlöl"/Ramiz/
Beküldte: Dürgő Renáta
Élt egyszer két ember jó barátságban míg nem egy napon az egyik olyan rossz dolgot tett a másikkal ,hogy végül mindkettő magányos lett. Az egyikük jó volt a másik rossz, az egyik szegény a másik gazdag az egyik élni fog a másik meghal. Bárkinek a története lehet ez. (Ramiz)
Beküldte: Matics Dalma
Az egyedüllét nem azonos a magánnyal. A magány ugyanis az amikor az ember nincs kibékülve azzal amit a tükörben lát. Az a magányos ember aki valamiért képtelen kilépni a saját falai közül de nem feltétlenül marad magányos minden olyan ember aki falakat vagy egész várakat húz magaköré mert szerencsére jöhet valaki aki lerombolja. (Ramiz)
Beküldte: Matics Dalma
Az viszont örökké magányos lesz aki úgyérzi nem érdemli meg, hogy szeressék. (Ramiz)
Beküldte: Matics Dalma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.